Perifériák

A számítógéphez különbözõ perifériák kapcsolhatók hozzá. Ezek egy része beviteli, vagy kiviteli eszköz, - amely az adatok bevitelére, vagy kiírására szolgál, - más része pedig háttértároló. A háttértárolók feladata az adatok és programok hosszabb ideig tartó tárolása. Tartalmuk a számítógép kikapcsolása után is megmarad.

A következõkben a személyi számítógépek leggyakrabban használt perifériáit tekintjük át.

Billentyûzet

Egy billentyû leütése egy hét bites kódot (általában ASCII kód) állít elõ, amelyhez egy ellenõrzõ bit kapcsolódik. Ez a kód továbbítódik a központi egységhez. A billentyûzet áramkörei megakadályozzák, hogy több billentyû egyidejû lenyomása esetén felismerhetetlen kód képzõdjék. A billentyûzeten a számok és betûk mellet funkcionális billentyûk is találhatók (F1, ... , F12) , melyek lenyomása egy-egy elõre beprogramozott funkció végrehajtását váltja ki. A SHIFT, CTRL és ALT billentyûk más billentyûvel egyidejûleg történõ leütése módosítja az illetõ billentyû által generált kódot. Ezeknek a billentyûknek önmagukban semmilyen hatásuk nincs, így elõbb lenyomhatjuk õket, mint azt a billentyût, amelyikre alkalmazni kívánjuk. A SHIFT billentyû hatására a nagybetûk, illetve a billentyûk felsõ karakterei lesznek érvényben. Az ENTER billentyû a bevitt információ - például egy parancs - lezárására szolgál. Hatására a kurzor, amely a képernyõn az aktuális pozíciót mutatja, a következõ sor elejére áll. Az ENTER fölött található a BACKSPACE billentyû, melyen egy balra mutató nyíl van. Hatására a kurzor egyet balra lép, törölve az ott levõ karaktert. A kurzortól jobbra levõ karakterek a kurzorral együtt mozognak. A képernyõn történõ szerkesztéshez használhatók a nyilak, az INSERT, DELETE, HOME, END, PAGE UP, PAGE DOWN billentyûk. A nyilak a kurzor mozgatására szolgálnak, az INS billentyû hatására insert módba kerülünk. Ekkor a leütött karakterek beszúródnak az aktuális kurzorpozíció elé. Az INS billentyû ismételt lenyomásával kilépünk az insert módból. A DEL billentyû a kurzorral kijelölt karakter törlésére szolgál, míg a kurzortól jobbra levõ karaktereket eggyel balra mozgatja. A további négy billentyû hatása programfüggõ. A HOME általában sor, vagy szöveg elejére viszi a kurzort, az END pedig a végére. A PAGE UP és a PAGE DOWN az elõre illetve a hátra felé történõ lapozásra szolgál. Van néhány kapcsolótípusú billentyû is: a CAPS LOCK, amely nagybetûre vált, és a NUM LOCK, amelyik a numerikus billentyûzeten a felsõ számsorra vált. Ezek bekapcsolt állapotát kis lámpácska jelzi a billentyûzet jobb felsõ részén. Ha a CAPS LOCK be van kapcsolva, akkor a SHIFT billentyû hatására a kisbetûk jelennek meg. A billentyûzet bal felsõ sarkában található az ESC (escape) billentyû, amely általában a programokból történõ 'menekülésre' szolgál, illetve egy parancs gépelése esetén hatására a kurzor a következõ sor elejére áll, az elõzõ sorba beírtak pedig figyelmen kívül maradnak.

Elterjedt billentyûzettípus a 101 gombos angol billentyûzet, de kapható magyar ékezetes betûket tartalmazó billentyûzet is.

Egér

Az egér a billentyûzetet kiegészítõ beviteli eszköz, a nyílbillentyûknek megfelelõ funkciókat lát el. Többnyire egy golyóból és két, vagy három billentyûbõl áll. A golyót az egér tologatásával az asztalon lehet mozgatni, ezzel szinkronban mozog a képernyõn a kurzor (referenciapont). Az optikai elven mûködõ egérben nincs golyó, az egeret egy négyzetrácsos alátéten kell mozgatni, az elmozdulást optikai érzékelõk segítségével közvetítik a számítógépnek. Az egéren található billentyûk a kiválasztást szolgálják.

Az egérrel azonos funkciót tölt be a trackball, vagy rollerball. A kurzor vezérlésére egy golyó szolgál, amelyet az ujjunkkal mozgathatunk. A trackballt fõként a hordozható számítógépeknél alkalmazzák, sok esetben a billentyûzeten található.

Szkennerek (scanner)

A szkennerek képek számítógépbe történõ bevitelére szolgálnak. A kép tartalma bármi lehet, akár fénykép, akár ábra, vagy szöveg. A kép beolvasása úgy történik, hogy a szkenner megvilágítja a képet, s a visszaverõdõ fényt szenzorok érzékelik, majd jelsorozattá alakítják. Ezeket a jelsorozatokat alakfelismerõ, vagy képfeldolgozó programokkal dolgozzák fel attól függõen, hogy szöveges információról, vagy képekrõl van-e szó. Ilyen alakfelismerõ például a magyar készítésû RECOGNITA program is, melyet világszerte használnak. A RECOGNITA grafikus állományból szöveges állományt hoz létre, amely például tetszõleges szövegszerkesztõvel feldolgozható.

A képernyõ (monitor)

A képernyõ információ megjelenítõ eszköz. A szabványos monitorok épp úgy katódsugárcsõvel mûködnek, mint a televíziók. A képernyõn a felbontóképességtõl függõen sûrûbben, vagy ritkábban elhelyezett pontokat (pixel) lehet megjeleníteni. Ezekbõl a pontokból állnak össze a karakterek illetve a rajzok. A pontok sorokba és oszlopokba vannak rendezve, ez a képernyõ pontmátrixa. A megjelenítendõ adatokat a karaktergeneráló logika karakterformára alakítja és modulált elektronsugár formájában a képernyõre küldi. A hordozható számítógépekhez kis méretû monitorra van szükség, ezért itt folyadékkristályos, vagy gáz-plazma megjelenítõket alkalmaznak.

A képernyõ lehet egyszínû (monochrom), vagy színes (color).

A képernyõn az aktuális pozíciót a világító kurzor jelzi.

A személyi számítógépekhez használt fõbb színes képernyõtípusok:
típus felbontás színek száma
CGA 
320x200
4
EGA
640x350
16
VGA
640x480
320x200
16
256
SVGA
800x600
1024x768
256
256
XVGA
1024x768
65536
Ezek a monitorok karakteres módban általában 25 soros és 80 oszlopos üzemmódúak.

A VGA, vagy SVGA monitorok jól használhatók a legtöbb alkalmazáshoz. A nagy felbontású és nagy képméretû grafikus monitorokat például CAD munkahelyeken (számítógépes tervezés) dolgoznak.

Nyomtatók (printerek)

Az információk papíron történõ megjelenítésére különbözõ nyomtatóeszközök szolgálnak. Nagy mennyiségû lista nyomtatására a legalkalmasabbak a sornyomtatók. Ezek 80 - 162 karakter széles leporelló-papírra nyomtatnak. A nyomtató karakterkészlete egy állandóan forgó hengeren, vagy láncon van elhelyezve. Egy sornyi információt egyszerre nyomtat ki maximum egy körbefordulás alatt. A henger, vagy lánc elõtt festékszalag van, az elõtt pedig a papír. A nyomtatandó pozíciónál egy-egy kalapács ráüt a papírra, amitõl az a festékszalaghoz nyomódik és a papíron megjelenik a betû. Ezek a nyomtatók drágák és hátrányuk a fix karakterkészlet.

A mátrixnyomtatók a karaktereket kis pontokból rakják össze. A nyomtatást 9, 12, 18, vagy 24 mátrix alakban elhelyezett tû végzi, amelyek a papír elõtt mozognak vízszintes irányban. A megfelelõ helyen a megfelelõ tûk kiugranak és a festékszalagra nyomódva pontot írnak a papírra. A mátrixnyomtatók tetszõleges karaktereket tudnak nyomtatni, így rajzok is készíthetõk velük, csak megfelelõen pontokra kell bontani õket. Ezek a nyomtatók egyszerûek és olcsók, de sebességük messze elmarad a sornyomtatókétól, elég zajosak és a nyomtatás minõsége sem túl jó. A mátrixnyomtatók dolgozhatnak 80 - 120 karakter széles leporellópapírra, de lapadagolóval ellátva perforáció nélküli lapokra is. Általában belsõ használatra kerülõ anyagok, munkaanyagok nyomtatására használják. Egyes mátrixnyomtatók több színnel is tudnak nyomtatni.

A leütés nélküli nyomtatók egyik fajtája a tintasugaras nyomtató. Ezek apró porlasztókból finom tintacseppeket nyomnak a papírra. Egy-egy jel kialakításához pontokat használnak, mint a mátrixnyomtatók. Mûködésük csendes, a nyomtatási kép jó minõségû.

A hõnyomtatók szintén pontokból rakják össze a jeleket, amelyek nyomófésû segítségével, hõ hatására kerülnek a filmszalagról a papírra. Szép, kontrasztos nyomtatási képet ad, sebessége közepes, üzemeltetési költsége azonban nagyon magas.

Az egyik legelterjedtebb leütés nélküli nyomtató a lézernyomtató. Itt egy elektromosan feltöltött félvezetõ henger felületére gyenge lézersugárral rajzolják a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelõ helyen megszûnik a henger felszínének töltése. Az ellentétes töltésû festék a forgó hengerre rakódik, onnan pedig - mintegy 200 fokos hõmérsékleten - ráolvad a papírra, hõálló anyagból készült filmre, vagy fóliára. A lézernyomtató képminõsége eléri a nyomdai technológiával készült termékekét, üzemeltetési költsége azonban elég magas.

Plotterek (rajzgépek)

A rajzgépek grafikonok és ábrák megjelenítésére szolgálnak. Egy, vagy több tollal rendelkeznek. A több toll a több színû nyomtatást teszi lehetõvé. Két alapvetõ típusú rajzgép van. A tábla típusú gépnél az írószerkezet X és Y irányban mozog a papírlapon. A dob típusú gépeknél a papír tekercs formában áll rendelkezésre, egy dob palástjára fekszik rá és csévélõhengerek továbbítják. A toll csak a dob tengelyével párhuzamosan mozgatható a dob palástján, a másik irányú elmozdulást a dob elfordulása helyettesíti.
 

Elõzõ fejezet
Tartalomjegyzék
Következõ fejezet