Programozási alapismeretek I.

Mûvelettípusok
Aritmetikai mûveletek
Aritmetikai mûveleteket számokon lehet végezni. A legfontosabb matematikai operátorok:

A mûveletek végrehajtásának sorrendje, amennyiben zárójelezéssel másként nem rendelkezünk: Más aritmetikai mûveleteket (pl. gyökvonás, egészrész- ill. abszolút érték képzés, logaritmus számítás) a programnyelvek matematikai függvényekkel valósítanak meg.

Relációs mûveletek

Relációs mûveleteket akár számokkal, akár karakterekkel lehet végezni. Amennyiben karakterekkel dolgozunk, úgy a reláció kiértékelésekor a karakterek kódértéke lesz figyelembe véve. A relációs mûvelet eredménye egy logikai érték (igaz, vagy hamis).
A relációs operátorok:

Logikai mûveletek

Logikai mûveleteket logikai értékeken lehet végezni, eredménye szintén egy logikai érték.
A logikai operátorok:

A logikai és mûvelet eredménye akkor és csak akkor igaz, ha mindkét operandus értéke igaz. Táblázattal:
  igaz hamis
igaz igaz hamis
hamis hamis hamis
A logikai vagy mûvelet eredménye akkor és csak akkor hamis, ha mindkét operandus értéke hamis. Táblázattal:
  igaz hamis
igaz igaz igaz
hamis igaz hamis
A kizáró vagy mûvelet eredménye akkor és csak akkor igaz, ha a két operandus logikai értéke megegyezik. Táblázattal:
  igaz hamis
igaz igaz hamis
hamis hamis igaz
A negálás mûvelete egy logikai értéket az ellenkezõjére változtat.

A logikai mûveletek végrehajtásának sorrendje, amennyiben zárójelezéssel másként nem rendelkezünk:

Karakteres mûveletek

Karaktersorozatokon a leggyakrabban végzett mûvelet az összeláncolás. Az egyéb karakteres mûveleteket (pl. részszöveg-képzés, vezetõ, vagy követõ szóközök levágása) többnyire függvényekkel oldják meg az egyes programnyelvek.

Utasítástípusok

A számítógéppel az egyes végrehajtandó mûveleteket utasítások formájában kell közölni. A programok utasítások sorozatából állnak. Egy feladat megoldásának algoritmusát szintén célszerû utasítások formájában megfogalmazni.

A legfontosabb utasítástípusok, melyek szinte minden programnyelvben megtalálhatók, a következõk:

Értékadó utasítások

Az értékadó utasítással egy, vagy több változónak adunk értéket, amely lehet konstans, egy másik változó értéke, vagy valamilyen mûvelet eredménye. Jelölése általában = , vagy := jel.
 

Feltételes utasítások

A feltételes utasítások bizonyos feltételek teljesülése, illetve nem teljesülése esetén kerülnek végrehajtásra. Általában az IF kulcsszóval jelölik. A feltételes utasításoknál a program kétfelé ágazik, a feltétel teljesülése esetén az egyik ág, nem teljesülés esetén a másik ág kerül végrehajtásra. Egyes programnyelvekben külön utasítás szolgál a többirányú elágazás megvalósítására.

Ciklusszervezõ utasítások

A programban a ciklus azt jelenti, hogy egy utasítást, vagy utasítássorozatot többször egymás után végrehajtunk. Azt, hogy hányszor kell a ciklust végrehajtani megadhatjuk konkrét szám formájában, ekkor ciklusszámlálót kell alkalmazni, de köthetjük valamely feltétel teljesüléséhez is. A ciklusban végrehajtott utasításokat a ciklus magjának nevezzük.

Input/output utasítások

Az input/output utasítások a perifériákkal történõ információcserére szolgálnak. A perifériák kezelése az egyes programnyelvekben nagyon különbözõ, egy nyelven belül is függ a periféria típusától.

Megállító utasítás

A megállító utasítás gondoskodik arról, hogy a program mûködését befejezze. Sok programnyelvben nem kell külön gondoskodni a program megállításáról, ha nincs következõ végrehajtható utasítás, befejezi a mûködését. Megállító utasításra azonban itt is szükség lehet, például feltételtõl függõ megállításra.

A program kezdetét a legtöbb programnyelvben nem jelöli semmilyen különleges indító utasítás, az elsõ végrehajtható utasítással indul a program futása.
 

Elõzõ fejezet
Tartalomjegyzék
Következõ fejezet