A szövegszerkesztõ I.

Szövegszerkesztõ-feldolgozó programok

A magyar elnevezés nem igazán megfelelõ, mert nem tesz különbséget a text editor (szövegszerkesztõ) és a word processor (szövegfeldolgozó) között. Eredetileg a szövegszerkesztõ csak a szöveg begépelésére és eltárolására szolgált. Másképpen fogalmazva, a szövegszerkesztõben nem lehetett a szöveget megformázni. Erre a célra egy külön programot, szövegfeldolgozót kellett használni. Az elsõ szövegszerkesztõkkel egyszerre csak egy sort lehetett szerkeszteni (sorszerkesztõk, pl.: edline nevû, a DOS-ban nagyon sokáig meglévõ kövület). Késõbb megjelentek a teljes képernyõs (full screen) szerkesztõk, amikor a kurzort már a sorok között függõlegesen is lehetett mozgatni, és a sorokat szerkeszteni. A mai szövegszerkesztõk is ilyenek, habár hagyományos értelemben vett szövegszerkesztõt (text editor) már csak forráskódú programok, kötegelt parancsállományok, rendszerállományok létrehozásához, módosításához használnak (Pl.: DOS Editor, Norton editor, Notepadů stb.). A begépelt szöveg a szövegfeldolgozó segítségével nyerte el végsõ kinézetét. A gépek teljesítményének fokozódásával a szövegfeldolgozó programokba beépítettek egy szövegszerkesztõt is, minek köszönhetõen már nem kellett két programot használni a kész formázott szöveg megjelenítéséhez (WordPerfect, MS Word). Gondot okozott viszont, hogy a képernyõn jónak tûnõ formázás a nyomtatón teljesen másképp jelent meg. Az Apple már 1985-ben, a LaserWriter megjelenésekor egy új fogalmat épített be a köztudatba: WYSIWYG (What You See Is What You Get, amit látsz, azt kapod). Mivel a WYSIWIG grafikus felülethez kötött, az IBM klónokon csak a 80-as évek végén 90-es évek elején kezdett tömegesen elterjedni, amikor piacra került a PC-s GUI, a sokak által vitatott-szidott MS Windows, (Pl.: DOS alatt sem a WordPerfect 5.1 sem az MS Word 5.5 még nem tartalmazott WYSIWIG felületet). Napjainkban az alkalmazói programok jelentõs része WYSIWIG felületû (minden Windows alatt futó szövegfeldolgozó ilyen: MS Word for Windows, Lotus Word Pro, Corel WordPerfect for Windows, stb.). A valósághû megjelenítés új perspektívát nyitott a szövegszerkesztés-feldolgozás elõtt. A PC-k betörtek a nyomdákba, grafikai stúdiókba, kialakult egy új üzletág, a kiadványszerkesztés (DTP). A kiadványszerkesztõ programok továbbfejlesztett szövegfeldolgozók, melyeket a speciális nyomdai igények figyelembevételével alakítottak ki. Ma már szinte alig van különbség egy szövegfeldolgozó és egy kiadványszerkesztõ program között, sõt MS Word 97-ben (szövegfeldolgozó) sokkal egyszerûbb megírni és megformázni egy szöveget, táblázatokat, grafikonokat beépíteni a szövegbe, tartalomjegyzéket, tárgymutatót készíteni, mint ugyanezt a ma leginkább elterjedt kiadványszerkesztõkben (Quark Xpress, Adobe Pagemaker, Corel Ventura), de például Word-ben lehetetlen az elkészült anyagot színekre bontani.
A szövegszerkesztõ, szövegfeldolgozó és kiadványszerkesztõ programok összehasonlítása
Tulajdonság
Szövegszerkesztõ
Szövegfeldolgozó
Kiadványszerkesztõ
Szöveg bevitel
Van 
Van
Van
Szövegek eltárolása
Van
Van
Van
 
Eltárolt szövegek behívása
Van
Van
Van
Kijelölt szövegrészek másolása, mozgatása, törlése
Van
Van
Van
Karakterformázás
Nincs
Van
Van
Bekezdésformázás
Nincs
Van
Van
Kép beillesztés a dokumentumba
Nincs
Van
Van
Táblázat beillesztés a dokumentumba
Nincs
Van
Csak a legújabbakban
Színre bontás
Nincs
Nincs
Van
Fájl formátum
Csak szöveg
Bináris, vagy utasításokat tartalmazó szöveg
Bináris, vagy utasításokat tartalmazó szöveg
 

 
Elõzõ fejezet
Tartalomjegyzék
Következõ fejezet