FTP I.

File hegyek

Az Internetre kapcsolódó rendszerek közül több ezernek van a világ számára nyitott file könyvtára vagy archívuma. Ezek többsége ingyenes, vagy nagyon olcsó shareware programokat tartalmaz minden létezõ géptípusra. Ha egy új kommunikációs program kell a PC-jére, vagy egy játékot szeretne az Amigájához, esetleg UNIX alá kell valami, azt megtalálja a Hálón.
De nemcsak programok, hanem dokumentumok is elérhetõk, ezek is olyan mennyiségben, amit eddig el sem tudott képzelni. A Magna Carta szövegére kíváncsi? Esetleg az elsõ telegram üzenet érdekli? Vagy tudni akarja, milyen szavakat intézett Lenin a jobbágyokhoz? Mindezek mellett dalszövegeket, verseket is találhat, valamint MINDENT, amit a Hálóról tudni akar.
A file-ok számítógépek közötti átküldését File Transfer Protocol-nak (FTP) nevezik.

Anonymous FTP

Ahhoz, hogy a világ másik részérõl file-t szerezhessen, elõször is rá kell kapcsolódnia az ottani szerverre. Ez kétféleképpen lehetséges.
Az elsõ megoldás, ha az ottani gépen van egy account-ja, és hozzá egy jelszava. Ilyenkor ezt az account-ot használva bármikor bejelentkezhet a gépre. Ennek persze elõfeltétele, hogy valamilyen formában szerezzen egy usernevet: Ismerjen ott valakit, aki ad egyet, vagy levélben kérjen.
A második megoldás egyszerûbb, de néha korlátozásokkal jár. Használhatja az Anonymous, vagyis névtelen belépést. Ilyenkor nem egy saját account-ot használ, hanem egy mindenki számára nyitottat.
Egy szervernek anonymous FTP-t biztosítania nem kötelezõ. Sok szerver nem is engedi az ilyen bejelentkezéseket munkaidõ alatt, mivel a file-ok átküldése eléggé lefoglalja az erõforrásokat, amit munkaidõben általában másra akarnak használni.
Hogy mikor van munkaidõ, azt az adott ország idõzónája dönti el, úgyhogy ne gondolja, hogy este 6 után minden elérhetõ. Persze vannak szerverek (egyre több), amelyek napi 24 órán keresztül engednek hozzáférést.

Hogyan szerezze meg a file-okat?

Már a leveleknél láthatta, hogy minden szerver gépnek van egy neve. Ha FTP-vel szeretne valahova bejelentkezni, akkor tudnia kell ezt a nevet. Egy gépet, amely FTP-t biztosít, FTP Site-nak is szoktak nevezni.
A file-ok letöltéséhez szükséges, hogy legyen a gépen olyan program, amely kezeli az FTP-t. Indításkor az ftp begépelése után beírjuk a gép nevét, vagy IP-címét, amelyet el akarunk érni. Ha indításakor nem adjuk meg a gépnevet, az

parancs segítségével hívhatjuk meg.
Ha az adott gépen nincs jelszava, a bejelentkezéshez használja az Anonymous azonosítót, jelszóként pedig az e-mail címét adja meg.
Amikor rákapcsolódott egy gépre, akkor annak a fõkönyvtárában találja magát. A gépen található könyvtárak az ls, vagy dir parancssal lesznek láthatóak, a könyvtárváltás a cd paranccsal történik. Általában az egyetlen érdekes könyvtár a PUB, amiben a publikus anyagok vannak.
Általában a file nevekbõl nem lehet eldönteni, hogy melyik file micsoda, mindet letölteni és megnézni pedig igencsak idõpocsékolás. Ezért a legtöbb könyvtárban talál egy README, vagy INDEX nevû file-t, ami egy rövid leírást tartalmaz a könyvtárban található file-okról. Lehetõség van arra is, hogy ha egy file-t keres (tudja a nevét, vagy nevének egy részletét, de nem tudja, hogy a világon melyik gépen található meg), használja az Internet adta keresési lehetõségeket (archie, lásd késõbb).
A file-ok letöltésének, illetve felrakásának nevezett eljárás gyakorlatilag a DOS-ból ismert másolásra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a letöltés elõtt meg kell adni, hogy szöveges, vagy bináris file-t akar másolni, ha például egy programot akar megszerezni a bin parancsot adja ki letöltés elõtt.
A kívánt file-okat a paranccsal tölthetjük le. Ha több file-t akarunk letölteni, a get parancsot az mget paranccsal kell helyettesíteni, utána szóközzel elválasztva megadhatjuk a letölteni kívánt file-ok nevét, vagy használhatjuk a helyettesítõ (joker) karaktereket.
File felrakására általában csak akkor van lehetõsége, ha saját felhasználói névvel rendelkezik az adott szerveren, ekkor a put és az mput parancs használható.
Sikeres letöltés után az adott Site elhagyására használhatjuk a close, exit, quit, bye parancsok valamelyikét.
 
  
Elõzõ fejezet
Tartalomjegyzék
Következõ fejezet