Elvek és misztikumok I.

A döntéshozatalról

Tézisek: Mindenki állandóan döntési helyzetben van. A döntés mindig kapcsolódik a jövõhöz. Elõrelátás nélkül nincs döntés.

Fogalmak: adat, információ, tudás, objektív/szubjektív tudás, objektum, attribútum

Összefüggések: információs többletérték elmélet, a problémamegoldás sémája

Magyarázatok:

S >> U(1) >> >> E(1) >> >> C(1)=J & C(j)=R & C(m)=R >> R(U1)
S >> U(2) >> >> E(2) >> >> C(1)=R & C(j)=R & C(m)=J >> R(U2)
S >> U(3) >> >> E(3) >> >> C(1)=A & C(j)=A & C(m)=R >> R(U3)
S >> U(i) >> >> E(i) >> >> C(1)=J & C(j)=J & C(m)=R >> R(Ui)
S >> U(n) >> >> E(n) >> >> C(1)=R & C(j)=J & C(m)=A >> R(Un)
---- jelen ---- jövõ ----------------- jelen ---------------
A problémamegoldás sémája (Pitlik, Agrárinformatikai szöveggyûjtemény)
    Jelmagyarázat: S szituáció,
    U utak, cselekvési alternatívák,
    E eredmények, következmények,
    C célok
    R rangsor
  • Azért van szükség adatra, információra és tudásra, mert ezek birtokában az reméljük, hogy céljainkat jobban elérjük, vagyis a lehetséges cselekvési alternatívák közül azt választjuk ki, melynek következményeit utólag is jónak tartjuk majd.
  • A tudás abban segít, hogy gyakorlatiasan válassszuk meg egy adott nem kívánatos, vagy tovább javítandó szituáció objektumait (fontos elemeit) és ezek atttribútumait (térben is idõben mérhetõ, megfigyelhetõ tulajdonságait), ill. azt, hogy ezek közül melyekre, s hogyan lehet hatást gyakorolni (cselekvési alternatívák) azért, hogy a jövõben a kiválasztott objektum (pl. termõföld) attribútumai (termés, környezeti szennyezés, ...) olyan irányba és mértékben mozduljanak el, ahogy azt mi emberek szeretnénk (célok, pl. max. termésnövelés a környezeti terhelés szinten tartásával).
  • Ebben a folyamatban adat minden, a valóság állapotát leíró tény. De csak az válik információvá, amely adott pillanatban fontos (pl. hír egy új, eddig még nem ismert vetéstechnológiáról). Hogy mi a fontos, azt a tudás dönti el. A tudás jelenti azt a képességet, amely tudatosítja bennünk, hogy pl. a vetés befolyással lehet a terméseredmény növelésére (cél). A valóság történései visszahatnak a tudásra, vagyis új képességet kialakulása (a tanulás) nem kizárt.
  • A választás a lehetséges cselekvési alternatívák között úgy történik, hogy az összes következmény egy olyan mérhetõ vagy képzelt skálára vetítjük (pl. pénz), mely alapján minden egyes lehetségessé váló jövõbeli állapot hasznossága megmondható (vagyis 1 kg nitrát terhelés búzatermés egyenértéke kifejezhetõ), s így ezen hasznosságok rangsorolhatók.
  • Szubjektív tudásnak nevezzük azokat a képességeket, melyek segítenek a szituációk, utak, célok és rangsorok kezelésében. Objektív tudás pedig az a képesség, mely a valóság jövõbeli állapotait (következmény, eredmény) képes elõrejelezni számunkra (mi lesz, ha?). Az objektív tudás egy képesség, az inputokhoz való helyes outputok hozzárendelésének képessége. S mint ilyen matematikailag a függvény fogalmával jól helyettesíthetõ.
  • A függvény kombinatorikai értelemben mûveleti (numerikus és logikai) jelek és változók ill. egyéb jelek (pl. zárójelek, paraméterek és konstansok) sorozata. Amennyiben mérhetõ egy algoritmus/program helyessége az ideálistól, akkor a számítógép magától értetõdõen, azaz önállóan is tud programozni, helyesebben egyre jobb és jobb megoldási alternatívákat szállítani.
  • A döntéselõkészítésnek ára van, tehát nem mindegy, milyen adatokat gyûjtetünk, figyelünk meg, ezeket milyen komplikáltan dolgozzuk fel és milyen pontosságú jövõképeket kapunk. Tehát a döntéselõkészítés ára nem haladhatja meg a döntéstõl várt hasznosság mértékét.
  • Nagy kérdés azonban, tudjuk-e rangsorolni a lehetséges jövõbeli állapotkombinációkat, s milyen idõhorizonton foglalkozunk egyáltalán a következményekkel? Az a jó döntés vajon, melynek következményei a legpontosabban elõreláthatók? Hogyan kell kezelni a rizikót, a kockázatot? Van-e értelme a jó döntés fogalmának csoportos döntéshozatal esetén? Bizonyítható-e kinek volt igaza, ha csak egy döntés hajtható végre, s így soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha másképpen döntünk?
  • Kieg.: a racionális döntéseket befolyásoló tényezõkön túl a kíváncsiság és a presztízs cselekvéseket befolyásoló szerepét értékelje mindenki a saját tapasztalatai szerint...
  •  
    Elõzõ fejezet
    Tartalomjegyzék
    Következõ fejezet